Nagy Lajos, a lovagkirály

             I. Lajos hadjáratai

A tizenhat évesen trónra került Lajos apjától erős, egységes országot örökölt a kincstár telve volt, az országot jól felszerelt hadsereg védte. A rendezett külfőldi kapcsolatok pedig biztonságot nyújtottak Magyarországnak. A fegyverek azonban nem sokat rozsdásodtak a lovagkirály négy évtizedes uralkodása alatt.

A magyar sereg Nápoly meghódítására indúlt. A hatalmukat féltő nápolyiak azonban megőlték (megfolytották)endrét. Nápolyba két hadjáratott is indított Lajos király, melyeket személyesen vezetett. Az első hadjárat sikerrel zárult. Lajos felvette ugyan a Nápolyi király címet, de a várost nem tudta megtartani. Az Európán keresztűl törő pestis járvány a magyar sereget minnél előbb haza térésre kényszerítette. a néhányévvel később indított második hadjárat is sikeresen kezdődött. Politikai eredménye azonban ennek sem volt. A királyt távoli útjára elkísérte a nagy erejű Toldi Miklós is. Lajos pedig képtelen volt békét kötni ellen feleivel. Johannát csak harminc évvel később érte el a végzet , amikor a börtönében megfolytották.

                    Gyarapodó Magyarország

A kevés sikerrel járó Nápolyi hadjáratokat eredményes diplomáciai és katonai akciók követték. Lajos vissza foglalta Dalmáciát emiatt szembe kerűlt Velencével. A tatárok kiszorítása után Havasalföld és Molva is a Magyar királysághoz került. A dél felé indított hatjáratok során lajos Bosznia és Szerbia egy részét is Magyarország tulajdonává tette.

III.Kázmér lengyel királyt halála után Nagy Lajos követte a trónon. Annak ellenére hogy Lajos egyszemélyben volt a  Lengyel és a Magyar trón ura, a két országot külön kormányozták. Ez az álapot perszonálunió.

Lajos kisebbik lányáé a Lengyel trón. Hedvig a lengyelek legnépszerűbb királynéja lett Jadwiga néven.

               Az 1351. évi törvények

 Lajos király látva a köznemesek elégedetségét, amelyet a nagyurak hatalmaskodása vátott ki, ország gűlést hívott össze. Megerősítette az Aranybulla rendelkezéseit, de néhány pontját megváltoztatta. Megváltoztatták a régiősiség törvényét is. Ennek értelmében a nemes csak rokonára hagyhatta birtokát. Azt nem örökölhette nem vásárólhatta meg nagy birtokos. Ha pedig a köznemesnek nem volt közvetlen örörköse akkor a föld a királyra szált át. Az 1351. évi  törvényhozás előírta a kilenced szedését. Az egyháznak járó tizedet (dézsma) Szent István óta tőrvény szabályozta. A nemeseknek járó adót, a kilencedik tizedet Nagy Lajos foglalta előszőr tőrvénybe. 1351 után a nemesenek tizedet már nem szokásjog, hanem az egységes tőrvény alapján szedték be. Korábban ugyanis előnyösebb a jobbágynak a nagybírtokos főldjére költözni. Ő elengedhette az adó egy részét.  A kisseb bírtokkal rendelkező nemesek sokszór jobbágyok nélkűl maradtak. Az új Tőrvény azonban kimondta, hogy a bárók által be nem szedett adót a király hajtja be. A jobb ágynak így már nem volt érdeke a király főldjére költözni.                               Megerősítette az úriszék intézményét az úriszék avagy a bárói ítélkezés  a korrábitól eltérően a súlyosabb büntetésekre is kiterjedt. A lopások, verekedések, csalások dolgában a köznemesek is bíráskodhattak. Halálbüntetést viszont csak a bárók szabhadtak ki, akinek a király ezt a jogot magadta. ez volt a pallosjog. Pallossal csak nemest végaztek ki, a jobbágyot fel akasztották.

        Nagy lajos jelentősége  

A14. századi magyarországon mintegy 14-15 000 és feltehetően 500-550 falusi jellegű mezőváros helyezkedett el. Egy-egy faluban hozzávetőles 25 csalás élt. Egy családnak 5-6 tagja volt. Nagy Lajos korában alakult ki Magyarországgon a a jogilag egységes jobágyság. Ez azt jelentette hogy a kötelességek meg szüntek. A jobbágyok egységesen adóztak egy féle jogakkal bírtak.  A töbtelkes gazdától az egytelkes paraszton keresztűl a föld nélküli zsellérig minden féle adózó réteg előfordúlt. Lajos király idejében hazánk Európai nagy hatalomnak számított. Erre utal az ország terültének nagysága, a katonai ereje, a beszedett adó mennyisége, tovőbbá az anjou család külföldi befolyása. Nagy Lajos hadjárataival, gazdaságos és kulltúrai intézkedéseivel olyan országot teremtett, amely alkalmas volt arra, hogy a következő évtizedben bekapcsolódjon  a Nyugat- Európai országok vérkeringésébe.       

    Luxemburgi Zsigmond uralkodása

          Zsigmond trónra kerülése

Nagy Lajos halálát követően a Magyar trónt, lánya Mária foglalta el. Abárók nem tudták elviselni hogy egy nő uralkodjon felettük. Inkább a férjét a Luxemburg-családból származó Zsigmondott fogadták el Magyar királynak. Mária öt évvel apja után meghalt. Zsigmond a trón egyedüli birtokosa maradt. A z új királyt támogató főurak szövetségekbe azazligákba tömörűltek. Zsigmondot 1387-ben királlyákoronázták 50 éven keresztűl viselte a szent koronát. Zsigmond a magyar trón mellet a lengyel és a cseh királyi címet is elnyerte. Luxemburgí  Zsigmond Európa legtekintélyeseb uralkoodója lett.                                     Zsigmond külpolitikája                Zsigmond vékső célja a Német-római császári cym elnyerése volt. Szinte mindent ennek a vágyának rendelt alá. Magyarország megszerzése után övé lett a csek trón is, hogyf aztán elnyerhese a Német-római császári címet halála előtt négy évvel kapta meg.  A Zsigmondi fél évszázad nem csak a közép-Európai trónok megszerzésével telt el. Zsigmond jól érzékelte a délről fenyegető török veszélyt. Amikor mária férjeként elfoglalta a Magyar trónt, a török már szerbiában hódított. A szultán hadai a Rigómezőn aratott győzelmüket követően már a magyar határnál álltak. Európa álamai, a pápval az élen, Keresztes háborút hírdedtek az Oszmán birodalom ellen. A pápa felhívására Európa országai a török ellen vonúltak. A keresztény seregek 1396-ban nikápólynál súlyos vereséget szenvedtek

Oldal: történelem
tanulás, feladatok,képek, viccek,üdvözletek,vicces képek - © 2008 - 2024 - aranyossag.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat